Hungarikum lett a kürtős kalács

A székely-magyar kürtőskalács december 3-tól a kiemelt magyar nemzeti értékek, a hungarikumok sorát gyarapítja.

A Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület másfél évvel ezelőtt indítványozta a budapesti Földművelésügyi Minisztérium keretében működő bizottságoknál az elismerés megítélését, amelyhez hepehupás út vezetett, de végül a kezdeményezést siker koronázta.

A kürtőskalácshoz hasonló süteményről már az 1450-es évekből fennmaradt kéziratok is említést tesznek. Nemzeti süteményünk első ismert receptje zabolai gróf Mikes Mária 1784-ben írt szakácskönyvében olvasható. A kürtőskalács készítése sokat változott az évszázadok során, mai formája a 19. század második felében vált elterjedtté. A rendszerváltás idejére egyedül Székelyföldön őrződött meg, a Kárpát-medence többi részéről az egyre inkább elterjedő cukrászsütemények szorították ki. Később, részben a nemzetközi munkamigrációnak köszönhetően, ma már ezernél is több ponton, a világ hat kontinensén készítik. Mindez azt bizonyítja, hogy egy különleges és népszerű finomságról van szó, amely a magyar nyelvterület védjegyévé vált.

Albert Zoltán, a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület ügyvezetőjének megfogalmazása szerint egy sikerről már beszélhetünk: „törekvéseink szerint a hungarikummá nyilvánítás csak az első lépés. Indítványoztuk a kürtőskalács Hagyományos Különleges Termékké nyilvánítását is, amely révén a hagyományos receptúra, a minőségi kalács Európai Uniós védelmet kap. Azáltal, hogy a kürtőskalács hungarikummá vált, bízok benne, hogy további lehetőségek nyílnak meg a Hungarikum Bizottság anyagi támogatásával a Szaktestület munkájának folytatására."